Veleszületett vörös folt az arcfotón
A kompetencia
Lázár Béla: Glatz Oszkár Itt álltunk a jernyei dombok alatt. A nap leszállóban, a nedves, zsíros, tompafényű zöldeket fel-ragyogtatva. Mindez beleolvadt egy egyénien sajátos tónusba, melyben a tárgyak színei elveszejtették magukvaló értéküket, de belesimultak a nedvesen tompa zöldbe E jelenség érdekelt.
Íme egy meglátás, egy művészi forma, melyre rátalálunk a természetben is. Emlékeztem egy nemrég hangos vitára, melyre ez szinte válaszul szolgált. Hogy ki, a festő vagy a laikus, fedezte fel a természetet? Bizonyos, hogy aki a tájat nézve, meg tud szabadulni egyéni érdekeitől, "gondtól, félelemtől, babonától", az gyönyörködni is tud a természetben.
Az iskolai tudás
De azért egészen mást lát meg benne a festő is, a laikus is. A festő nem a fűt, a mezőt, az eget, az alakokat nézi, hanem első sorban a színfoltot, a különféle világos és sötét színt, és a színektől átitatott levegőt. Ezek az ő motívumai. De még itt sem áll meg.
Ő a motívumaiból csak kiindul. A festő szemében a művészeti szép a megtalált kifejezési forma; csak ha a természeti szépben lappangó új művészeti szépet felismeri és megtalálja hozzá az ezt kifejező eszközöket is, csak akkor nyugszik meg a művész, az alkotásban. Ez a művész psychologiája.
Ő az, aki - mint Dürer kívánta - ki tudja ragadni a természetből a benne rejlő, lappangó új szépséget, az ismeretlen formákat s mi azok szépségét csak a művész után fedezzük fel újra. Hányan látták London ködét Whistler előtt, a roueni templomot körülcsókoló napfény báját Monet előtt! Azok titkos szépségét csak a művészek után ismertük fel, addig rejtve maradtak a sokaság előtt, csak ő, a művész, az új szépség igazi felfedezője.
Nem az a kérdés, hogy látja-e a természetet a laikus, az sem igaz, hogy kölcsönösen fedezik fel egymásnak, a kérdés az, hogy ki látja meg a természetben az új szépséget?
Nőgyógyászati és hormonproblémák lelki háttere (biologika, ujmedicina)
A művész, aki nem a természetet teremti, mint ahogy Wilde paradoxonja hangzik, a művész az új művészi szépet teremti, felismerve és kifejezve azt, úgy hogy később felismeri azt a laikus is. Ezért változik koronként a közönség ízlése a "szép táj" megállapításában, ami a kor művészetének, egy-egy kiváló alkotó szellemének a hatása. Korunk művészete a szétszórt világítás, az atmoszférikus csodák százféle formáinak visszaadására törekedett s e nagy elv kifejezési eszközeit is megtalálta.
Az új szépséget még a természetben sem ismerte fel mindjárt a laikus, mert az előbbi művészgeneráció szemével barnás tónusban látta a természetet. Csak hosszas veleszületett vörös folt az arcfotón küzdelem, egy új nemzedék felnevekedése után élvezték a tiszta színek ragyogásának szépségét.
Kár tehát most azzal hozakodni elő, hogy mit nekünk művész, mi is látjuk a természetet! Mert emlékezzünk csak vissza a lila árnyékokra, már Goethe megfigyelte, a rózsaszínű reflexekre, már Delacroixe megfestette, de a laikus tagadta körömszakadtáig. És őszintén. Mert barnalátásos szeme nem látta a természetben.
- EPA - Krуnika, Mыvйszet,
- A tompalátásról
- A német Bangerter szerint az amblyopia az a gyengénlátás, melynél organikus, azaz kimutatható szeri elváltozást nem találunk.
- Glatz Oszkбr, Mыvйszet,
- A kompetencia | TANÁRKÉPZŐ INTÉZET
- Или же энергия является _частью_ - Мы не знаем .
Veleszületett vörös folt az arcfotón művész már látta s lassanként hozzászoktatta a közönséget is. Ha Mátyás király látta a tájat, hát a miniatüristáitól tanulta. Legalább is a veleszületett vörös folt az arcfotón rejlő új szépségeket.
Mert ezt a művész után is nehéz felismerni.
Kiemelt témák
Hiszen még a természettudósok, mint például Ratzel is elismerik, hogy a természetnek nem egy új szépségét művésztől tanulták ők is megismerni s mégis a művész az új felösmeréseiért mennyit szenvedhetett mindenha?! Művészgenerációk váltogatják egymást, míg az új szépséget - egyre finomabb formában fejezve azt ki - egyre igazabb árnyalatáig elemezve azt, a - laikus is elismeri. Nem a pleinair-festés úttörő mesterei aratták a nagy, az elhatározó diadalt, hanem az árnyalatokat keresők, a finom részletigazságokig hatolók, amikor már az új laikusgeneráció is meglátta az új szépséget a természetben és gyönyörködött annak művészi kifejezésében.
Most már nem állott útjába annak semmi, hogy egy-egy új árnyalat szépségét ne méltányolják s így Glatz természetmeglátását is, a napszállat tompa tónusát, melynek művészi formáját is megtalálva egy új harmóniát teremtett, egyénivé, sajátossá, sajátjává téve azt. Ez Glatz művészetének jelentősége. Hogyan jutott el ide?
Ez egy egész regény, de nehezen olvasható. A fejlődésének dokumentumai elárulnak ugyan valamit, de inkább csak sejteni lehetne az igazságot, ha maga a művész el nem árult volna egyetmást.
Hogy micsoda hangtalan küzdelmek folytak le a nyugodalmasnak tetsző formák mögött!
El kell majd tüntetnie; senki meg nem tudhatja, hogy kint járt. Felhők lepték a holdat — milyen szerencse, meg sem érdemli —, és ő a lehető leggyorsabban hatolt át a sűrű, sötét éjszakán. Már előzőleg kint járt, megásta a gödröt, de csak most, a sötétség leple alatt végezhet a munkával.
Jó régi pesti purgercsaládból, ben született. Így történt, hogy nagy szorgalommal végezve a gimnáziumot, vége felé teljesen elhanyagoltam a kezdetben buzgón gyakorolt rajzolást s az érettségi után, bár apám nem ellenezte volna a művészi pálya választását, először bölcseleti tanulmányokkal foglalkoztam.
A kognitív sémák Az előző pontban arról volt szó, hogy a kompetencia sablonalkalmazás, azaz az új helyzeteket úgy próbáljuk meg értelmezni, hogy korábbi tapasztalatainkat hívjuk elő. A tudásnak ezt az aspektusát — hogy új információk felvételére és feldolgozására tesz képessé bennünket — nevezi a pszichológia kognitív sémának.
Berlinben és Münchenben négy szemesztert hallgattam, közben újra rajzolni kezdtem s egyetemi tanulmányaimmal párhuzamban rajzkurzusokat is látogattam. Ez a lényeges, ez az egész ember képe. A bölcselkedő hajlam az abstrakcióba való képességet jelenti, ami összeesik a rajzkészséggel, hiszen ez is elvonatkozást jelent a színtől, a formára való teljes koncentrálás mellett.
Ez Glatz Oszkár uralkodó tehetsége, az éles megfigyelés, a vonalra bontás, az elemzés, a részletekből való összerakás, gondolkozásban és látásban egyaránt. Az egyetemen és az akadémián egyaránt méltányolták, játszva jut a müncheni akadémiára, a párisi Jullian-on a nap után a bőrön vörös foltok viszketés kezelés elismerik haladását nagy az összhang közte és Hollósy között is, amikor melléje kerül Münchenben.
Láttam, hogy a mult meghasadt s csak képzetet lehet feledni; s hogy nem tudok mást, mint szeretni, görnyedve terheim alatt — minek is kell fegyvert veretni belőled, arany öntudat! József Attila A es évek első felében gyakran elmentem meghallgatni Gunagrihát, azaz Fülöp Sándort, aki a meditációval és a spiritualitással kapcsolatos tapasztalatairól tartott előadásokat. A szívem mélyén önhitten azt remélem, az én írásaim, előadásaim is ilyenek. Évek óta ugyanazt a történetet mesélem, mégis abban reménykedem, hogy így összegyűjtve sem zavaróan redundánsak az írások, mert mindig változtatom egy kicsit a látószöget.
Hogyne, látása és a kor törekvése egy. Hollósy is Leibl-t, Bastien Lepage-ot, de végső ideálként Holbein-t állítja eléje, a nagy természetösszerakókat, a részlethalmozókat, a kicsiről az egészig hatolókat, szóval a rajzlátókat. Itt volt Glatz elemében! De Hollósynak nagy köre volt, fiatal művészek, akik a rajzlátásból kivergődtek a színhez, a napfényhez és az atmoszférikus csodákhoz, elmenekültek a műterem-megfigyelésektől a nagybányai nagy természethez és magukkal vitték Glatz-ot is.
Eleinte beletalálta magát az új környezetbe, mindössze az történt, hogy műterem helyett künn a szabadban komponálta össze formarészleteit.
Azonnal felismerte a bajt: igen bizonytalan a színérzéke. Barátai azt tanácsolták, hogy temetkezzék csak a természetbe s ő - a következő évben - felhurcolkodott a hegyek közé, egy vadászházba, teljes magányba, ott töltött egy hosszú nyarat, Robinson-életet folytatva, a színcsodák bámulatába merülve.
- No title - PDF Free Download
- Az állon vörös foltok viszketés kezelése
- A lábán lévő zúzódás után vörös folt
- Спросил Ричард.
- Cinket tartalmazó kenőcsök pikkelysömörhöz
- Нам отчаянно нужны твои мудрость и здравый смысл.
- Vörös foltok a tenyéren viszketik mi ez
- У нас нет гор.
Nem tudta megérteni, hogy ami neki oly nehéz, - a színek finom átmenetének megérzése - az társainak, Thormának, Rétinek, de főleg Ferenczynek játékos munka. Azokat az ösztönük vezette, őt gátolta ; azoknak muzsikát suttogot a színmelódia, ő nem hallotta; azok első látásra vászonra rakták a legfinomabb árnyalatokat, ő kevert, pepecselt, kent-fent, minden tudatosság nélkül, ahogy maga írja: "Emlékszem, mint csodálkozott Ferenczy, aki velem töltött ama vadászházban két hetet, miként maszatoltam néha órákig összevissza a leglehetetlenebb színekkel, csak lassanként vergődve ki a helyes színskálára.
Finom, puha, lágy tónusba ágyazott színek uralkodtak "Est a havason" című képén s a sok hozzávaló birkatanulmányon, megannyi szín- és fénymegfigyelésén, a jellemző mozgás keresése mellett. A második nagybányai kiállításon már megjelenik a szénrajz és a karakter keresése, főleg egy arcképén, egy igen egyéni arcú öreg úron, aki szivarját kezében tartja, nekitámaszkodik az asztalnak és amint áll, él, beszél, oly eleven volt, főkép mozgásban.
S ez, a karakter megérzése a formákon át, a színek bizonytalanságával egyidőben, egyre fokozódott nála. Keservesen érezte ezt.
Igen szorgalmasan dolgozott, de elégedetlen volt az eredményeivel. Társainak kolorisztikus kifejező ereje egyre gazdagabban bontakozott ki, ő maga csak formát látott s minél jobban erőltette a színlátást, annál jobban összezavarodott.
Kezdtem elveszíteni önbizalmamat, mindenféle szamár teóriákkal vagy fix ideákkal próbáltam magam megnyugtatni az önkínzásig, ez igen szomorú idő volt.
A következő években rajzoló volt. Igen sok éven át. Csak a Művészetben közölt szénrajzait kell végiglapoznunk, pikkelysömör a fejn termszeti kezels ezt a sajátos formalátását megérthessük.
Visszakapta önbizalmát és egészen az arcképrajzban egyesítette erejét.
